Lippai József (Fotó: Szabó Gábor)

- Mielőtt a DVTK-ba igazoltál volna, pályafutás többször keresztezte a diósgyőri futballtörténetet.
- Csak labdarúgóként. A BVSC és a III. ker. TVE a kilencvenes években hasonló utat járt be mint a DVTK, így a másod- és az első osztályban is többször találkoztam a Diósgyőrrel. Sokat szenvedtem itt a kapufák között (mutat a centerpályára - a szerk). Itt sosem volt leányálom védeni, azon az osztályozón sem, amikor a DVTK kiharcolta az NB I.-be jutást a III. Kerület ellen. Edzőként viszont nem sok dolgom volt errefelé, hiszen az elmúlt éveket a Sándor Károly Akadémián és a Fehér Miklós Akadémián, és ezzel párhuzamosan a válogatottak kapusedzőjeként töltöttem, a diósgyőri utánpótlás pedig a másodosztályban szerepelt, így kiesett a látókörömből. Annyira nem voltam képben, hogy még azt sem tudtam, hány új edzőpálya épült a stadion mögötti területen. Amikor Bene Ferenc utánpótlás szakmai igazgató megkeresett, és egy ismerkedő látogatásra Miskolcra jöttem, akkor láttam, hogy milyen fejlődés történt az elmúlt években. Amikor tavasszal már közel jártunk a megállapodáshoz, akkor néhány edzést én is tartottam a diósgyőri utánpótlás kapusoknak abból a célból, hogy felmérjem és személyes tapasztalatokat szerezzek, hol van szükség erősítésre. Július 5-től a DVTK stábját erősítem.

- Mi döntött a DVTK mellett?
- Bene Ferenc személye nagyon fontos volt. A BKV Előrében csapattársak voltunk, és a 2001-es idényben bajnokságot nyertünk az NB I/B-ben, sajnos az NB I.-ben már nem tudtunk elindulni. Később az utánpótlás válogatottak mellett dolgoztunk együtt, Feri szövetségi edzőként én pedig kapusedzőként. Már akkor is kiválóan szót értettünk. Amikor először jöttem edzést tartani Diósgyőrbe, akkor olyan kollégákkal találkoztam, akik nemcsak jó szakemberek, hanem jó emberek is, ez is sokat számított. Ha az infrastruktúrától eltekintünk, akkor a diósgyőri utánpótlás-nevelés bárhol Magyarországon megállja már most is a helyét. És tudtommal már sínen van az edzőcentrum ügye is.

- Mi a feladatod Diósgyőrben?
- Szerződésemben az áll, hogy utánpótlás kapusedző szakmai vezető. Az U21-nek és az U17-nek én vagyok a kapusedzője, én tartom az edzéseket is. Az összes többi utánpótlás kapussal folyó munkát pedig felügyelem, ha kell hibát javítok, de ha kell szívesen besegítek az edző keze alá. Nagyon fontos megemlíteni a másik két diósgyőri utánpótlás kapusedzőt, Szőke Barnabást és Kiss Józsefet, akiknek a munkájára nagy szükség van, hiszen a diósgyőri utánpótlásban jelenleg összesen 49 kapust nevelünk.

Az a célunk, hogy Barna előkészítő munkája, amit a 8-12 évesekkel végez, megalapozza azt a munkát, amit Józsi az idősebbekkel folytat, és végül az U17-ben én kapjak olyan kapusnövendékeket, akik a felnőtt edzésekre alkalmasak és ismernek minden technikai, taktikai elemet. Tehát egymásra épülő kapusképzést szeretnék, ahol a felnövő gyerekek stílusáról a szakember felismeri, hogy Diósgyőrben tanulta a védést.

- A tavalyi bajnoksághoz képest több új arc is feltűnt a diósgyőri csapatok kapujában.
- Amikor tavasszal felmértem a diósgyőri kapusokat, akkor azt tapasztaltam, hogy vannak hiányosságok. Nem vagyunk varázslók, tisztában voltam vele, ezt nem lehet úgy orvosolni, hogy sokkal többet és sokkal jobban edzünk. Ezért igazoltunk az idősebb korosztályokhoz öt kapust. (Bősz Levente már az első csapatban is bemutatkozott a Ligakupában, Zöldesi Illés Győrből, Bátyi Gergő az MTK-ból érkezett. Pápai Krisztián még nagyon fiatal, mégis megemlítem a nevét, mert sokat látok benne, az ötödik fiú viszont nem vált be, ő már el is hagyta Diósgyőrt.) Erre büszke vagyok, mert a diósgyőri utánpótlás infrastruktúrája még nem tudja felvenni az agárdi kastéllyal vagy a győri edzőkomplexummal a versenyt, ezek a fiatalok az itteni szakmai munka miatt választották a DVTK-t. Amikor megvalósulnak a Diósgyőri Edzőközpont tervei, akkor sokkal könnyebb lesz a dolgunk. Az igazolásoknak és a korábbi munkának köszönhetően idén minden korosztályban 2-3 kapus véd, akik közül a második számú is bátran beállítható egy bajnokin. Az sem fordul már elő, hogy egy kapussal utazik idegenbe valamelyik csapat.

Lippai József (Fotó: Szabó Gábor)


- Sokszor lehet látni az első csapat edzésén is, ott mi a feladatod?
- Természetesen továbbra is Veréb György az első csapat kapusedzője. Azonban a labdarúgó edzők közül kapusedzőnek kell a legjobb fizikai állapotban lenni, hiszen ő nemcsak irányítja a gyakorlatokat, hanem tevőlegesen részt is vesz benne. Ezért heti 3-4 alkalommal besegítek az edzésen. Érdekesség, hogy Veréb György nálam végezte a kapusedzői képzést, most pedig én dolgozok a keze alá. Úgy tűnik, működik a dolog, a srácok is élvezik a két kapusedzős foglalkozásokat.

- Össze lehet hasonlítani a kapusedzők és a labdarúgó edzők munkáját?
- A kapusedző egyéni felkészítést végez - míg a fociedző egy teljes csapat munkáját koordinálja - ezért az kapusedzők munkája sokkal inkább hasonlít az egyéni sportágakban dolgozó edzőkéhez. A kapusokból kevés kivétellel lett jó “csapatedző”, de olyan nincs is, aki mezőnyjátékosból lett kapusedző.

- És az utánpótlás, valamint a felnőtt csapat kapusedzőjének munkáját?
- Ez viszont szorosan együtt jár, aki nem foglalkozott gyerekekkel, az későbbiekben nehezebben tud felnőttekkel együtt dolgozni. Lehet egy korcsoportra specializálódni, de nekem nem okoz gondot a felnőttekkel elfogadtatni magam, vagy éppen egy nyolc éves gyerek cipőfűzőjét bekötni.

- Mik a terveid Diósgyőrben?
- Az a célom, hogy a diósgyőri kapuba diósgyőri nevelésű kapus álljon. Ezt korábban az MTK-nál és Győrben is sikerült elérni. A piramis alja kellően széles, de Rakaczki Bence óta mindig kapust kellett igazolni, aminek nagyon rossz az üzenete a fiatalok számára. Dolgozzatok, azonban amikor eljuttok a felnőtt csapat öltözőjének az ajtajához, akkor kívülről hozunk valakit. Ezt szeretném megváltoztatni.

- Mennyi időre van szükség ehhez?
- Dőreség lenne erre bármit is mondani, mert szerencse is kell hozzá, nem elég önmagában a legjobb edző sem, kell egy tehetséges gyerek is. Néhány éve, amikor megszűnt a BVSC, akkor egy anyuka az MTK-hoz hozta 12 éves kisfiát azt mondva, ha nem kell, akkor abbahagyja a focit. Gulácsi Péternek hívták, ma ő a magyar válogatott kapusa. Hasonló Nagy Gergely esete, aki jelenleg a Dunaújváros kapuját védi. 14 évesen érkezett Győrbe, 17 és fél évesen már bemutatkozott az NB I.-ben, de az MTK első számú kapusa, Hegedűs Lajos például az első tanítványaim közül való. Hogy ki lesz a következő? Látok két fiatal srácot Diósgyőrben, akiben nagyon bízok, de bármikor megugorhat egy másik kapus fejlődése is.

- Mennyire tervezel, mennyire tudsz tervezni előre? Egyáltalán, mennyi időre szól a szerződésed?
- Nyáron kétéves szerződés írtam alá, mert amikor megkeresett Bene Ferenc, megkérdeztem, neki mennyi időre szól a megbízatása. Persze lehet ebből tíz év is, de ha véletlenül 2016 nyarán jön egy új utánpótlás szakmai igazgató, akkor nem szeretném ráerőszakolni magam. Korábban öt évet dolgoztam az MTK-nál, négyet Győrben, közben tízet a válogatottnál, nem kell bizonygatnom, hogy nem vagyok vándormadár. Mindkétszer a válogatott miatt váltottam, az MTK-nál azt szerették volna, ha több időt töltök a klubnál és kevesebbet a korosztályos nemzeti csapatoknál, míg a Győrt azért hagytam ott, mert a sokévi mellékállás után főállásba hívtak az MLSZ-be. Most nincs munkám a válogatottaknál, csak a Diósgyőr, így bármeddig el tudom képzelni az itteni munkát.

Névjegy

név: Lippai József
születési idő: 1966. január 25.

Pályafutása labdarúgóként
1980-1988 Újpesti Dózsa utánpótlás
1988-1989 BVSC (NB III.)
1989-1990 BVSC (NB II.)
1990-1992 BMTE (NB II.)
1992-1993 Bagi FC (NB II.)
1993-1994 BVSC (NB II.)
1994-1995 BVSC (NB I.)
1995-1996 III. Ker. TVE (NB I.)
1996-1998 III. Ker. TVE (NB II.)
1998-1999 Maccabi Akko (Izrael)
1999-2002 BKV Előre (NB II.)

pályafutása edzőként
Sándor Károly Akadémia (MTK, Bodajk) 2004-2009
Fehér Miklós Akadémia (ETO “B”, ETO futsal) 2009-2013
MLSZ (utánpótlás, A-válogatott, kapusedzők szakmai vezetője) 2004-2014
DVTK (utánpótlás) 2014-

Szólj hozzá a DVTK hivatalos facebook oldalán!